Retro töltött paprika – Hogy miért? Mert semmi flanc, csak úgy, ahogy eredetileg készítették.
A töltött paprikához ugyanis akármilyen magyaros – nem kell sem vöröshagyma, sem fokhagyma, sem szalonna – sőt még zeller zöldje sem.
A régi, az igazi pusztán a paprikáról, paradicsomról szólt – ezt a két ízt emelte ki a só-bor-cukor együttes.
És pont. Semmi több. A rizst nem számoljuk ide, az nem fűszer. Tojást meg lehet bele tenni, de nem kötelező, ugyanis a nélkül is összeáll, és a paprikában is marad. A rizs gondoskodik róla.
Nézzük mi szükséges a töltött paprika elkészítéséhez!
- 15-20 db paprika – mérettől függően
- paradicsomlé nagyjából 2 liter, vagy sűrített paradicsom 2 „nagy” konzerv
- 1 kg sertéshús
- 20 dkg rizs
- pici zsiradék
- só egy evőkanálnyi
- bors legalább egy mokkáskanálnyi
- cukor a paradicsomhoz – ízlés szerint, de inkább csak kiemelendő a paradicsom kellemes ízét
- rántáshoz – 2 evőkanálnyi liszt
- 2 evőkanálnyi zsiradék (Ha sűrűbben szeretjük, akkor több, de ez inkább leves sűrűségű)
Összeállítása így történik
A szép nagy, nem csípős – nagyjából azonos méretű (egyszerre készüljenek el) TV-paprikákat kicsumázzuk mosás után.
Ez történhet körbevágással is, de legegyszerűbb, ha megfogjuk kezünkbe a paprikát, hüvelykujjunkkal pedig erőteljesen benyomjuk azt a végét, amin a szára lóg.
Utána ugyancsak a száránál fogva az egész simán kihúzható. Ha maradt benne egy kis mag, és az zavar bennünket, akkor kiöblíthetjük.
Nem kell leforrázni, nem attól nem fog összetörni töltés közben.
A lényeg hogyha majd töltjük, akkor ne nyomjuk erőteljesen bele a tölteléket, csak lazán, szépen. Ez azért is kívánatos, mert ha nagyon megnyomjuk, akkor úgy járhatunk – mikor én próbálkoztam első alkalommal.
Olyan kemény lett a töltelék, hogy amikor vágni akartuk a kanállal – szabályosan elugrott előlünk. Ezt meg nyilván senki nem akarja. 🙂
A kiló húst saját magunk is felvághatjuk apróra – feltéve ha van többpengés késünk. De mivel a konyhákban általában nincs ilyen, ezért elégedjünk meg a húsdarálóval. Vagy mi daráljuk, vagy eleve úgy vesszük.
A rizst megmossuk, kicsit leszikkasztjuk- csak hogy ne folyjon róla a víz, aztán belekeverjük a húsba – amit közben sóval és borssal fűszerezünk. Rakhatunk bele – ha nagyon akarunk – tojást, de tényleg nem szükséges. Anélkül is jó lesz.
Annyi azért nem árt, hogy a hús ne színtiszta comb legyen, jobb hozzá a lapocka – nem olyan száraz, elegendő zsiradékot tartalmaz.
A rizskásával, fűszerekkel összedolgozzuk a húst, aztán elkezdjük tölteni a paprikákat.
Ne töltsük nyakig, mert nem lesz hova dagadjon a rizs, és vagy a paprika hasad ki, vagy tele lesz a leve rizzsel és húsdarabkákkal.
Nagyjából 2/3-ig elegendő, attól semmivel se legyen több.
A megtöltött paprikákat egy lábas, vagy fazék aljába szépen, sorban lerakjuk egymás mellé, majd felöntjük minél több paradicsomlével, egy kis vízzel megtoldva.
Felrakjuk főni. Sóval, cukorral ízesítjük. Nagyjából egy óra alatt lesz kész. Elején felforraljuk, aztán takarékon szépen félig fedve eltötyög.
Mikor a töltelék megpuhult – berántjuk. Két kanál zsiradékból és két kanál lisztből rántást készítünk (ahány liter a lé, annyi kanálnyi zsiradék és liszt) – világosat. Felengedjük hideg vízzel, kikeverjük, aztán mehet bele a paradicsomba.
Az egészet felforraljuk, s ha ez megtörtént – lényegében el is készültünk. (Ha véletlenül marad ki töltelék – főzzük meg gombócnak.
De ez esetben rakjunk hozzá nyers tojást, dolgozzuk össze rendesen, s úgy formáljuk meg a gombócokat. Nem árt, ha ezeket óvatosan akkor adjuk az egészhez, mikor a paprika leve felforrt)
Van, aki tört krumplit ad hozzá – főleg ha sok a paradicsom benne.
