Amit másképp úgy hívnak, hogy Tordai pecsenye…. Először is tisztázzuk: miért „Laci” a lacipecsenye. Mert jó, hogy van a régi lacipecsenye recept, de azért azt sem árt tudni, hogy miért nevezték így el….
A megfejtésig egészen a XV. századig kell visszamenni Dobzse László korába. Ő az az uralkodó, aki valójában lengyel, és egyfajta királyválasztás után került hatalomra. Ulászló egy jószándékú, de nem erőskezű király volt, lengyel származással. Megválasztásakor már cseh uralkodó is volt.
Nem csípték alattvalói, ezt onnan lehet tudni, hogy közkeletű neve Ökör volt….
És ebben az időszakban kapta Dobzse nevét is. Ez annyit tesz: Jól van….. Ha igaz a fáma bármit mondtak neki, ő ezt választolta: dobzse – magyarul annyit tesz, jól van…. A király egyfajta reprezentatív munkát végzett, minden királyi teendőt a királyi tanács intézett.
Eltörölte a Mátyás által kivetett adókat, és ez nem tett jót a királyi kincstárnak. Úgy tartották, hogy királyunk annyira elnincstelenedett, hogy nem volt pénz királyi udvartartásra, nem volt saját szakácsa, de ha volt is, a kamrában nem volt semmi értelmes dolog amiből egy finom ételt rettyinthettek volna.
Ezért aztán azt mondja a fáma, hogy a király néha leugrott a budai pecsenyesütőkhöz. Tőlük vásárolt cipóba rakott sült húst. S mivel László vette a sült húst, ezt a fajta eledelt róla nevezték el.
Hogy így történt-e, vagy sem – mi nem tudjuk eldönteni – viszont a lacipecsenye egy fölöttébb finom, porhanyós, pont tökéletesen sós eledel. És az elkészítése sem túl bonyolult.
Ha még valaki nem próbálta ki, és van otthon egy szép darab bőrös-zsíros hús, akkor itt az alkalom, hogy másnapra egy finom húsételt összehozzon!
Hogy készül a régi lacipecsenye recept alapján ez a finomság?
Ez egy kifejezetten puritán étel – semmi flanc. De az ilyen ételeknél a titok az apró részletekben rejlik. Egyszerű és nagyszerű.
Hozzávalók:
- Hús kilója szerint 3 dkg só
- törött bors ízlés szerint
- no és a hús, ami mindenképpen bőrös legyen, így a kellő zsírréteggel is rendelkezni fog
Elkészítése:
Ha csontos húsból készítjük a pecsenyét, akkor a csontot kivágjuk. A maradék húst megmérjük, és egy kiló húsra egy liter, 3 dkg sóval ízesített vizet számolunk.
A vízben feloldjuk a sót, aztán félrerakjuk.
A húst ujjnyi vastagra felszeleteljük, és egy teljes éjszakára a sós vízbe rakjuk.
Másnap aztán elővesszük, a nedvességet leitatjuk róla papírtörlővel.
A bőrt bevagdagljuk de úgy, hogy a szalonnát lehetőleg ne sértsük meg.
Egy lábasban felmelegítjük a zsírt, és a húsokat átsütjük. Először még fedő alatt, aztán fedőt levéve róla kicsit pirítjuk – szép aranyszínűre. A konyhában fantasztikus illatok terjengenek már ekkor.
Borssal csak elkészülte után szórjuk meg, és a legfenségesebb friss kenyérrel….
Egy biztos, hogyha még nem készítettél hasonlót, akkor nem árt szorgalmasan tanulmányozni a régi lacipecsenye recept előírásait, mert nélküle egy különleges finomságot hagynál ki.
