Hogy mire ? Elsősorban evésre, főzésre. Persze akkor, ha épp hogy elkezdett avasodni. Sokan így szerették. Ők nyersen is jóízűen elfalatozták.
S volt olyan étel is, amihez kifejezetten ez dukált. Ilyen egy régi pásztorétel is, a fordított kása, amit kölesből, krumpliból és szalonnából főztek bográcsban.
Azért mert a szalonna avasodni kezdett még nem dobták ki, mint ahogy mindennel takarékoskodtak, óvatoskodtak. Igyekeztek minél gyorsabban felhasználni.
Ha olyan ételt készítettek, ami hosszú főzést igényelt – mint például a pörkölt – érdemes volt belőle egy vékony csíkot vágni, s azzal felrakni, mert valahogy elvész időközben az íze.
Amúgy meg úgy tartották, hogy a szalonna, és az avas szalonna is gyógyhatással bír, s talán túl nagyot nem is tévedtek. Ha nem is gyógyít, de egyáltalán nem olyan ártalmas fogyasztani, mint azt egy időben jelezték. Persze mértékkel. fogyasztva..
„A szalonna az gyógyszer…” – mondták a régi öregek…
Nem vette komolyan az ember, mert mindenütt az ellenkezőjét hallotta. Fogyasztásának nincs értelme, mert tiszta zsír.
Azóta kiderült, hogy mértékletesen fogyasztva jó hatása lehet a szervezetre.
Erősíti az immunrendszert, arachidonsavat tartalmaz, ami az Omega-6 zsírsavak csoportjába tartozik. Hasznára van az izmok növekedésére, és a betegségekkel szemben is ellenállóbbak leszünk . Kisebb esély van száj-, gyomorrák, vagy gégerák kialakulására, mivel bevonatot képez, lényegében védelmet nyújt.. De túlzásba esni fogyasztásánál nem érdemes.
Ám térjünk vissza az avas szalonnára.
Volt ahol gyomorbántalmakra avas alkalmaztak gyógyírként. Nem vagyok biztos benne, hogy hatással bírt, de ha kijavult a beteg, akkor ennek tulajdonították a sikert.
Ha a szalonna túlavasodott, felhasználták csizma-, cipőápolásra. Hisz akkortájt még minden bőrből volt. Puhították vele a cipőt, a cipő talpát, a táska bőrét, a nadrágszíjat. Bekenhették vele a lószerszámot is. Lényegében impregnálták vele a bőrt.
És bizony ne felejtsük el, hogy a hulladék zsírokat, vele együtt az avas szalonnát is szappanfőzésnél kiválóan alkalmazhatták. Az avasodás során a zsírok egy része már lebomlott, márpedig a szappanfőzés lényegében a zsírok lúgos bontása. Így még gyorsabb is lehetett a folyamat.
A lényeg, hogy egykor nem dobtak ki semmit, és tudatosan, vagy megmagyarázva módját találtak minden ház körüli anyag felhasználására.
