Gyerekkorom egyik kedvence volt ez a tésztaféle. A hagyományos darázsfészek recept szerint elkészített süti pont olyan lesz, amilyennek lennie kell. Készíthető vajas tésztából is, de azért kelttésztából az igazi.
Manapság is sokan készítik, de általában már leegyszerűsített formában. A kelt vagy leveles tésztát megszórják dióval, cukrozzák, és már sodorják is felfelé. Így is finom, de érdemes egyszer kipróbálni a régi módszert.
Valamikor az óvodában ettem először igazán finomat. Külön szakácsnőnk volt, ami akkoriban különlegességnek számított a városban. Olyan finom buktát és darázsfészket azóta sem ettem, pedig a nagymamám is nagyon jó gazdasszony volt. Valahogy mégis az óvodai tészták lettek az etalon.
Most a kelt tésztás darázsfészek receptjével ismerkedünk meg.
Kelt tészta készítése
2 dkg élesztőt felfuttatunk kevés tejben. Ha kész, bedagasztunk vele 1/2 kg lisztet. Hozzáadunk 10 dkg vajat vagy más zsiradékot, pici sót, egy kanálnyi cukrot, és alaposan kidolgozzuk.
Ha már szép sima – beledagasztunk még néhány dkg vajat, hogy szép, foszlós tésztánk legyen.
Lerakjuk pihenni langyos helyen (minden összetevőnek, és természetesen a helyiségnek is langyosnak kell lennie)
A régi darázsfészek recept szerinti töltelék készítése
Először is a tésztát kb. félcenti vastagra kisodorjuk, és a diótölteléket rákenjük.
15 deka gorombán darált vagy késsel vágott diót veszünk. Jó féldeci tejet felforralunk 9 deka cukorral, ezt a dióra öntjük, belekeverjük a mazsolát, kevés reszelt citromhéjat és késhegynyi törött fahéjat.
Végül két tojás keményre vert habját, amelybe még 5 deka cukrot elkeverünk, és egy evőkanál édes morzsát is hozzáadunk.
Kenés után összegöngyölítjük a tésztát, mint a dióstekercset, azután nagyjából 3 cm széles darabokba felvágjuk.
Mindegyik szeletet a tenyerünkkel kissé meglapítjuk. Vajazott vagy zsírral kikent tepsibe rakjuk, mérsékelt tűznél szép pirosra sütjük.
Érdemes a tepsibe nem egymásra, hanem viszonylag közel rakni, mert ahogy összekélnek, és az oldaluk nem barnul meg teljesen, nagyon finomak lesznek. Nem kell félni: szét fognak válni, hiszen zsiradék van bennük.
De ha nem bízik valaki magában, akkor kenje be az oldalát a tésztáknak éppen hogy egy kis olajjal.
Ha kihűlt – vaníliás cukorral megszórjuk.